Asztély

Tagok

Asztély község Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás déli részén fekvő település.

Fekvése

Beregszásztól 6 kilométerre, közvetlenül a magyar határon. A falu határában 1988 óta működik határátkelő, amely mára nemzetközivé vált.

Nevének eredete

Az Asztély helységnév magyar eredetű, puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév Kiss Lajos szerint valószínűleg szláv (szerb-horvát: Osztoj személynév (HASz. 9:275).

1946-ban a falu nevét Лужанка-ra változtatták, ennek jelentése ’kis rét, rétecske’. 1991-ben a beregi helységek közül elsőként kapta vissza történelmi magyar nevét.

Története

Asztély nevét 1359-ben először a Kállay-levéltár egyik oklevele említette Aztei néven.

Asztély a Tisza árterén helyezkedett el, ezért komolyabb település nem alakulhatott ki itt egy darabig. A község első említése 1378-ból való a Macsolai család birtokaként. A 14 – 15. században Búlcsúi, a Lónyai, a Lipóczi, az Újhelyi, a Tarnóczi, a Mathuznai, a Perényi és a Telekdi családok uradalmának részét képezte.

A reformáció során a település a református hitre tért át. 1708-ig a község Beregsurány fíliája volt, majd önálló egyházzá alakult. 1763-ban a gyülekezet korábbi fatemplomát megújította, majd 1829-ben új kőtemplomot épített.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott, majd Csehszlovákiához került. 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, ezután a Szovjetunióhoz került.

A 20. század pusztítása közül messze a legnagyobb számban a sztálini terror érintette a települést. Az elhurcolt lakosság kétharmada (43 fő, a falu lakosságának mintegy 10%-a) vált biztosan a szovjet terror áldozatává.

1958-ban Macsolához csatolták a falut. Majd 1988-ban határátkelőt kapott, amely az első jelentősebb beruházásnak számított a falu szovjet történetében. Ukrajna 1991-es függetlenedését követően a nagyrészt Beregszászba ingázó lakosság hirtelen állás nélkül maradt, amely következtében megindult az elvándorlás Ukrajna belső területei és Magyarország felé.

2003-ban önállósult a község, népességszáma stabilizálódott.

Népesség

A népesség nagy része magyar nemzetiségű és református vallású. A település lakóinak többsége máshol keres állást, elsősorban Beregszászban vagy Magyarország bármely részén.

Gazdaság

A helyben dolgozó lakosok legnagyobbrészt a mezőgazdaságból élnek. A jellemző termesztett növények a gabona mellett a zöldségek (paprika, uborka), de az állattartás (sertés, szarvasmarha) is jelentős. A településen található határátlépő a munkalehetőség mellett terepet biztosít a falu vendéglátóhelyeinek működésére.

  • Cím
    90250 (90201), Asztély (Asztej),
    Népek Barátsága út 33.
    (вул. Дружба народів 33)
    Берегівський р-н, Астейська сільська рада
  • Népességi adat
    Lakosok száma (fő): 630
    Magyarok száma (fő): 567
  • Telefon
    Tel./fax: +380-/3141/-429-46,
    Otth.: 59-281
  • Polgármester neve
    Nagy Anna
    Нодь Ганна Андріївна
  • Járások
    Beregszászi járás
  • Magyarországi testvér település
    Beregsurány (2004)
    Bezerek (2009)
    Bököny (2008)
    Zala Megye